I. Általános rendelkezések

1. Az Egyesület neve: A Fejlődő Kalaznóért Egyesület (a továbbiakban Egyesület)
2. Az Egyesület székhelye: 7194 Kalaznó, Fő utca 179.
3. Működési területe: Magyarország
4. Alapításának éve: 2006.

5. Jogállása: az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek támogatásáról és működéséről szóló 2011. évi CLXXV tv., és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. alapján, a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

II. Az Egyesület céljai és feladatai

1. A Fejlődő Kalaznóért Egyesület kiemelt működési céljai: a Kalaznói Kultúrház működtetésének elősegítése, a község értékeinek óvása, történelmi hagyományainak ápolása, a közadakozásból, társadalmi munkával létrejött Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítás tulajdonoskénti kezelése, a község fejlődésének elősegítése, kulturális turisztikai vonzerejének fejlesztése, kapcsolattartás más hasonló célú egyesületekkel, és a Kalaznói önkormányzattal.
2. Ennek keretében az Egyesület külön figyelemmel kíséri a település vidékfejlesztési, környezet-, és egészségvédelmi-, foglalkoztatás-, ifjúságpolitikai és idősgondozási helyzetét, tájékoztató, ismeretterjesztő előadásokat, képességfejlesztő tanfolyamokat szervez, kezdeményezi az érdekkörébe tartozó intézkedések meglétét, műemlékvédelemmel, kulturális tevékenységgel, kulturális- és természeti örökség megóvással kapcsolatos pályázatokat készít és nyújt be önállóan vagy az önkormányzattal együttműködve, felkérésre véleményt nyilvánít a önkormányzat döntései előtt, más szervezetekkel együttműködve megfelelő fórumokon Kalaznó község érdekeit képviseli, előadásokat, szakmai összejöveteleket szervez a település történetének feltárása, propagálása érdekében.
3. Az Egyesület a fenti céljai elérése érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:

Hagyományőrzés, ápolás közhasznú tevékenységet a közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolása közhasznú feladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését az 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b) pontjai írják elő.

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos közhasznú tevékenységet a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 115. §d) és f) pontja írja elő.

Ismeretterjesztő rendezvények, előadások, nyári táborok, honismereti szakkörök szervezése, lebonyolítása és támogatása közhasznú tevékenységet a felnőttoktatás közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2013. évi LXXVII. tv. a felnőttképzésről 1.§ (1) bek. c) és g) és a 2. § 1., 5., 6., 10-15., 17., 25-26. pontjai írják elő.

A honismereti gyűjtőmunka, mint közhasznú tevékenységet a kulturális örökség helyi védelme közfeladathoz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bekezdés 7. pontjához közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódóan végzi.

A Kalaznói Kultúrház működtetésének elősegítése, a Helytörténeti Gyűjtemény és kiállítás működtetése, a község turisztikai fejlesztése közhasznú tevékenységet a közösségi tér és helység létrehozása, működtetése, karbantartása, valamint a turizmus elősegítése, fellendítése közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatiról 13. § (1) bek. 7. és 9., és a 23. § (5) bek. 7. pontjai, valamint írja elő.

Az ismeretterjesztést, adatszolgáltatást, mint közhasznú tevékenységet a felnőttoktatáshoz és egyéb foglalkozáshoz, mint közfeladathoz a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. tv. 4. § 1. pont, n) alpontjához és az 5. pontjához közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódóan végzi.

Az iskolarendszerű oktatás támogatása, kiegészítése, a gyermekek és a fiatalság iskolán kívüli nevelése, tehetséggondozása, képességfejlesztése a tánc és zeneoktatás közhasznú tevékenységet az iskolai rendszeren kívüli oktatás közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről 4. § 1. pont c), g), h) alpontjai és a 2011. évi CLXXXVII. tv. a szakképzésről 2. § 18., 19., 32., 33., és 45.  pontjai írják elő.

Az egészség megőrző előadások szervezése közhasznú tevékenységet az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatás közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bek. 4. pontja írja elő.

A hátrányos helyzetű csoportok (fogyatékos személyek, idős emberek) társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése közhasznú tevékenységet a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének az egészségügy, a foglalkoztatás, a lakóhely, a közösségbe való befogadás és az önálló életvitel megteremtése, közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 4.§ h.) és k.) pontja írja elő.

A település parkjainak, tereinek, utcáinak rendben tartása közhasznú tevékenységet az épített környezet alakítása és védelme közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését az 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről 57/A. § (2) bekezdése írja elő.

A település parkjainak, tereinek, utcáinak, a temető és a templomkert tisztán tartása közhasznú tevékenységet a környezet egészségügy közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bek. 5. pontja írja elő.

Kulturális örökség megóvása közhasznú tevékenységet a kulturális örökség védelme közfeladathoz kapcsolódóan, a 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5.§ (1) bekezdése alapján, végzi.

Az emléktábla állítás és gondozás közhasznú tevékenységet az épített környezet alakítása és védelme közfeladathoz az 1997. évi LXXVIII. évi törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 57.§ (2) bekezdéséhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódóan végzi.

E célokat nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül végzi.

Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.

Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból.

Amennyiben az Egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály engedélyhez (feltételhez) köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

III. Az Egyesület tagsági viszonya

1. Az Egyesület tagsága:

Az Egyesületbe felvételüket kérhetik a 18. életévüket betöltött természetes személyek és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit és Alapszabályát elfogadják, a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségeket vállalják és a tagdíjat megfizetik.

Tiszteletbeli taggá választható az a magyar, vagy külföldi állampolgárságú személy, aki szakmai tevékenységével, vagy az Egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásával jelentős érdemeket szerzett. A tiszteletbeli tagságról – az Elnökség javaslata alapján – a Taggyűlés dönt.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökének kell benyújtani. A kérelmet az elnök terjeszti az Elnökség elé, és az Egyesület tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.

A tagsági viszony az Egyesület Elnökségének (továbbá: Elnökség) döntésével és nyilvántartásba vétellel keletkezik. A tag írásbeli nyilatkozatának elnökhöz történő benyújtását követő 15 napon belül az elnök összehívja az Elnökséget és az Elnökség köteles dönteni arról, hogy a tagot az Egyesület tagjai közé felvette, és a jelentkezőt erről további 15 napon belül köteles írásban értesíteni. Abban az estben, ha az Elnökség a jelentkező kérelmét elutasítja, úgy az erről szóló határozatban fel kell hívni a figyelmét, hogy a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Taggyűléshez fordulhat jogorvoslatért, mely jogorvoslati kérelmet az Egyesület Elnökségéhez kell írásban benyújtani.  A jogorvoslati kérelem beérkezését követően a Taggyűlés köteles 30 napon belül a kérelmet elbírálni. Ezt követően a Taggyűlés szavazással dönt a tag felvételével kapcsolatban. A Taggyűlés határozata ellen további fellebbezésnek nincs helye.

A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

IV.Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei, a tagsági jogviszony megszűnése

1./ Az Egyesület tagjainak jogai:

1. részt vehetnek az Egyesület Taggyűlésén,
2. tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Taggyűlésen,
3. bármely Egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók,
4. jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein,
5. igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,
6. a testületi szerek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

A Tiszteletbeli tag jogai:

1. Tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület Taggyűlésén.
2. Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az Egyesületet érintő kérdésekben.
3. Részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben.

2./ Az Egyesület tagjainak kötelességei:

1. kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait,
2. kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,
3. kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

22./ A tiszteletbeli tag kötelességei:

1. Az alapszabály betartása.
2. Az Egyesület erkölcsi támogatása.

Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

A tagsági jogviszony megszűnése:

1./ Tagsági viszony megszűnik:

1. az Egyesületi tag, írásba foglalt kilépési nyilatkozatával, mely nyilatkozatot az elnökhöz kell benyújtani.
2. A tagdíj meg nem fizetése miatt. A tagdíj meg nem fizetése miatt az Egyesület elnöke köteles írásban határidő tűzésével a tagot ajánlott, tértivevényes postai levélben felhívni a tagdíj utólagos megfizetésére, annak elmulasztásának jogkövetkezményeire történő felhívással. Abban az esetben, ha a tag a felhívásban közölt határidőre /a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül/ a tagdíjfizetési kötelezettségének a továbbiakban sem tesz eleget, úgy a fentiek szerint újabb írásbeli felszólítás eredménytelen elteltét követően a jelen alapszabályban a tag kizárására vonatkozó eljárási rend megtartásával a tag az egyesületből kizárható.
3. A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
4. A tagnak jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy Taggyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása miatt a Taggyűlés, – bármely Egyesület tag vagy Egyesületi szerv kezdeményezésére – kizárta. Amennyiben az Egyesület tagjai vagy szervei közül bárki az Egyesület elnökének bejelenti, hogy az Egyesület tagjai közül valaki a fent felsorolt kifogásolható magatartást megvalósította, az Elnök köteles a bejelentéstől számított 8 napon belül írásban nyilatkoztatni a tagot a bejelentésben írtakkal kapcsolatban. A tag az Elnök által kézbesített felhívásra 15 napon belül írásban köteles nyilatkozni. A kifogásolható magatartást tanúsító tag nyilatkozatát követően az Elnökség további 15 napon belül határoz arról, hogy elfogadja-e a kifogásolható magatartást tanúsító tag védekezését, vagy az esetleges kizárással kapcsolatban Taggyűlést kíván összehívni. Abban az esetben, ha az Elnökség úgy határoz, hogy a tag kizárásának lehet helye, úgy a Taggyűlés összehívására vonatkozó szabályok szerint a tag kizárására vonatkozó napirendi pontként való megjelöléssel a Taggyűlést összehívja. A fegyelmi Taggyűlésen az elnök által kijelölt elnökségi tag ismerteti a kizárással kapcsolatban keletkezett iratokat, illetve a kizárásra okot adó körülményekkel kapcsolatban meghallgatja a kifogásolható magatartást tanúsító tagot. Szükség esetén a kifogásolható magatartással kapcsolatban tanúkat hallgat meg, illetve iratokat vizsgál meg. Ezt követően a Taggyűlés szavazással dönt a tag kizárásával kapcsolatban. A kizárásról szóló határozatot a kizárt tagnak írásban kézbesíteni kell, és indokolással ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint fel kell hívni a kizárt tag figyelmét arra, hogy a Taggyűlés határozata ellen, amennyiben az jog vagy alapszabály sértő, a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a területileg illetékes bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

Az Egyesület tagja és vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat hatályon kívül helyezését. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

V. Az Egyesület szervei, az Egyesület ügyvezetése

1. Taggyűlés
2. Elnökség

1. A Taggyűlés:

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló Taggyűlés (továbbiakban: Taggyűlés).

Az Egyesület tagjai a Taggyűlésen tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt. Minden tagnak egy szavazata van. Az Egyesület tagjai a Taggyűlésen a szavazati jogukat személyesen gyakorolják.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tajga vagy alapítója,
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A Taggyűlés az Egyesület Elnökségét és az elnököt négy év időtartamra választja meg.

A Taggyűlés hatáskörébe tartozik továbbá,

1. az Egyesület Alapszabályának elfogadása, módosítása,
2. az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának, feloszlásnak kimondása,
3. a tagdíjfizetés szabályainak és a tagdíj mértékének megállapítása,
4. az éves költségvetés elfogadása,
5. az éves beszámoló- ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,
6. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
7. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll,
8. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt,
9. a jelenlegi és a korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
10. végelszámoló kijelölése,
11. a tag kizárása (lásd: a tagsági viszony megszűnésének szabályai), mely vonatkozásban a taggyűlésnek kizárólagos hatásköre van,
12. az Elnökség által javasolt örökös „Tiszteletbeli elnök” cím létrejöttéről és adományozásáról való döntés,
13. az Egyesület feloszlatásának esetén a Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítást a településnek adományozza,
14. dönt az Egyesület feloszlásának esetén arról, hogy vagyonát melyik Tolna Megyében működő hasonló célú egyesületnek adja át,
15. bármely egyéb olyan kérdés, amelyben a döntést a Taggyűlés magához vonja.

A Taggyűlést, az Egyesület legfőbb döntéshozó szervét, szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A meghívóban szerepelnie kell a Taggyűlés pontos helyszínének.  Amennyiben a Taggyűlést nem az Egyesület székhelyére hívják össze, úgy ezt a tényt a meghívóban szerepeltetni kell.

Négyévente a tisztújító és az éves beszámolót elfogadó Taggyűlés összevontan is megtartható.

A Taggyűlést bármikor kötelezően össze kell hívni, ha

1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedi,
2. az Egyesület előre láthatóan nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
3. az Egyesület céljainak elérése veszélybe került,
4. a tagság egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri,
5. a bíróság elrendeli,
6. a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség a törvényes működés helyreállítása érdekében kezdeményezi.

Az a)-tól c) pont alatti okból összehívott Taggyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

A Taggyűlést szükség szerint az Egyesület elnöke bármikor összehívhatja.

A Taggyűlésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve az Egyesület tagjait írásban kell meghívni. A meghívónak tartalmaznia kell a Taggyűlés pontos helyét és idejét, a javasolt napirendet, a távolmaradás következményeire történő figyelemfelhívást, valamint a megismételt Taggyűlésre vonatkozó szabályokat. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A Taggyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A rendes évi Taggyűlésre szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal, a rendkívüli Taggyűlését legalább 8 nappal kell megküldeni az Egyesület tagjai számára. A meghívók az Egyesületi tagok számára közvetlenül, az átadást igazoló aláírás ellenében is átadható, illetve a meghívó szövegét az Egyesület a Kalaznói Önkormányzat https://www.kalazno.hu honlapján is közzéteszi a meghívó kiküldésével egyidejűleg, valamint a meghívó elektronikus úton is megküldhető.

A Taggyűlés levezető elnöke az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület titkára.

A Taggyűlés jegyzőkönyv-vezetője a levezető elnök javaslatára a Taggyűlés által a jelenlévők közül megválasztott személy.

A jegyzőkönyv hitelesítők a levezető elnök javaslatára a Taggyűlés által a jelen lévő Egyesületi tagok közül megválasztott legalább kettő személy.

A Taggyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a Taggyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a Taggyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A Taggyűlés

1. határozatképes, ha az Egyesület szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint fele jelen van,
2. határozatait a szavazati joggal rendelkező Egyesületi tagok határozatképességének megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozza meg, kivéve, ha jogszabály vagy az alapszabály a szótöbbség magasabb arányát írja elő,
3. az Egyesület alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges,
4. az Egyesület céljának módosításához, és az Egyesület megszűnéséről szóló taggyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges,
5. a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg,
6. minden egyéb kérdésben nyílt szavazással dönt, kivéve, ha az ügy jellegére és jelentőségére tekintettel a levezető elnök titkos szavazást rendel el, illetőleg ha azt a jelen lévő Egyesületi tagok egyharmada név szerint indítványozzák.
7. Személyi kérdésekben a Taggyűlés jelölőbizottságot állíthat fel.

Titkos szavazás esetén a határozatképesség tekintetében valamennyi, az arra jogosultaktól származó, személyenként egy leadott szavazatot számításba kell venni. A határozathozatal szempontjából az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

Határozatképtelenség miatt 7 napon belül megismételt újabb Taggyűlés a jelenlévő szavazati joggal rendelkező Egyesületi tagok számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a megismételt Taggyűlést azonos napirenddel hívják össze és a szavazati joggal rendelkező tagokat, a meghívóban figyelmeztették, a távolmaradás ilyen jellegű következményére. A nem ugyanazon a napon megismételt Taggyűlés esetén az újabb meghívót valamennyi tagnak közvetlenül meg kell küldeni, illetve átadást igazoló aláírás ellenében is átadható.

Ha a Taggyűlést nem szabályszerűen hívják össze, a Taggyűlést akkor lehet megtartani, ha a Taggyűlésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul a Taggyűlés megtartásához.

Az Egyesület elnöke köteles a Taggyűlés és az Elnökség által hozott határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 7 napon belül írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

A döntéshozó szerv, illetve az Elnökség a döntéseit a Kalaznói Önkormányzat https://www.kalazno.hu honlapján teszi közzé a döntést követő 15 napon belül.

A Taggyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza

1. a határozatképességet, illetve a Taggyűlés által hozott döntések vonatkozásában minden döntésnél külön-külön is vizsgálva a határozatképességet,
2. a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását,
3. az elfogadott határozatok pontos szövegét, valamint
4. az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével.

A megtárgyalt dokumentumok a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető írja alá, illetve a kettő megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő kézjegyével hitelesíti.

A jegyzőkönyvbe az írásbeli felvételt és hitelesítést követően az arra jogosultak betekinthetnek, illetőleg a határozatokról másolatot kérhetnek a jelen alapszabály V. fejezetének 2. pontjában írtaknak megfelelően.

A Taggyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a levezető elnök felel, aki a Taggyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani.

E hatáskörében eljárva:

1. megnyitja a Taggyűlést, szünetet rendel el, berekeszti azt,
2. megállapítja a határozatképességet,
3. javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők személyére, azokat megszavaztatja,
4. ismerteti és elfogadtatja a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit,
5. az előadók, előterjesztők, hozzászólók részére megadja a szót, szükség szerint megvonja,
6. összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat,
7. megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat.

A levezető elnök a Taggyűlés rendjének fenntartása érdekében

1. megállapíthatja a hozzászólások sorrendjét,
2. a Taggyűlés rendjét, illetőleg az Egyesület tekintélyét sértő magatartást tanúsító személyt rendre utasíthatja,
3. ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést, illetőleg azt,
4. aki a Taggyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen kiutasíthatja a teremből.

Az Egyesület működésével kapcsolatos okiratokba és a Taggyűlésen készült okiratokba bárki betekinthet.

2. Az Egyesület ügyvezetése, az Elnökség:

Az Elnökség az Egyesület ügyvezető szerve. Tagjai az elnök, a titkár és a gazdasági felelős, akik az Egyesület vezető tisztségviselői. Az Egyesület képviseletére az Elnök jogosult, az Elnökség másik két tagja az Egyesület képviseletére nem jogosult.

Az Elnökség évente legalább két alkalommal ülésezik. Az ülést az Elnök hívja össze. Az Elnökség tagjának kérésére – 7 napon belül – a tárgy megjelölésével az Elnökségi ülést írásban össze kell hívni.

Az Elnökség ülései zártak. Az ülés határozatképes, ha mind a három tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve, ha jogszabály ennél magasabb szavazati arányt ír elő. A határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell.

Az Egyesület elnökének és az elnökségi tagoknak a megbízatása megszűnhet:

1. a megbízatás időtartamának lejártával,
2. lemondással,
3. visszahívással,
4. elhalálozással,
5. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
6. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A lemondást írásban kell bejelenteni az Elnökségnek, amely ezt követően gondoskodik a megüresedett tisztség betöltésről.

Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

1. 100 ezer forint feletti kifizetések jóváhagyása,
2. együttműködési megállapodások jóváhagyása, felmondása,
3. működési rendjének jóváhagyása,
4. a Taggyűlés döntéseinek érvényesítése,
5. az éves beszámolók előkészítése és azoknak a Taggyűlés elé terjesztése,
6. az éves költségvetés elkészítése és annak a Taggyűlés elé terjesztése,
7. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Taggyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
8. az Egyesület jogszabály és alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,
9. az elismerő oklevelek, jutalmak adományozása,
10. tagfelvétel,
11. az Egyesületet érintő megszűnési okok fennállásának mindenkori vizsgálata, annak bekövetkezése esetétén a jogszabályban és az alapszabályban előírt intézkedések megtétele és
12. minden olyan kérdés, illetve feladat, melyet jogszabály ír elő és nem tartozik a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség javaslatot tehet a Taggyűlésnek az örökös „Tiszteletbeli elnök” cím adományozására.

Az Elnökség beszámolási kötelezettségének keretében a szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi helyzetéről a naptári év utolsó napjával köteles beszámolót, illetve a következő év tekintetében költségvetést készíteni és ezeket az éves Taggyűlésen előterjeszteni.

A bankszámla feletti rendelkezésre az Elnök önállóan jogosult.

Az Egyesület elnökének feladatai:

1. a Taggyűlés és az Elnökség döntéseivel összefüggő feladatok meghatározása,
2. az Egyesület önálló képviselete,
3. nyilvántartást vezet a tagságról, átveszi a tagfelvételi kérelmeket és javaslatot tesz az Elnökségnek a tagfelvételi kérelemmel kapcsolatban,
4. eljár a tagok kizárásával kapcsolatban az alapszabály IV./1 pontja alapján.
5. a Taggyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület (esetleges) szerveinek értesítése,
6. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,

Az elnök köteles gondoskodni arról, hogy az Egyesület tagjai, illetve az arra jogosultak az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba betekinthessenek, illetve azokról felvilágosítást kaphassanak. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni. A felvilágosítást és az iratbetekintést az elnök a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az iratmegőrzés helye az Egyesület székhelye.

Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítés ideje.

Az Egyesület titkárának feladatai:

1. segíti az Egyesület elnökének munkáját.

Az Egyesület gazdasági felelősének feladatai:

1. kezeli az Egyesület rendelkezésére álló pénzeszközöket,
2. elkészíti a szervezet költségvetés tervezetét
3. elkészíti az Egyesület pénzügyi helyzetéről szóló pénzügyi beszámolót.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéletek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírósági ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A vezető tisztségviselő köteles a vele szemben fennálló kizáró, illetve összeférhetetlenségi okokat haladéktalanul az Elnökséggel közölni. A vezető tisztségviselőkre jelen alapszabály V. fejezetének 1. pontjában írt összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.

VI.Az Egyesület gazdálkodásának általános szabályai

Az Egyesület Alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület csak olyan módón vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását, működésének fenntartását.

Az Egyesület bevételei:

1. tagdíjak,
2. ajándékok,
3. pályázatok,
4. más szervezettől, illetve magányszemélytől kapott adomány,
5. az Egyesület rendezvényeinek bevételei,
6. az Egyesület saját tevékenységéből adódó bevételek,
7. a fenti pontok alá nem tartozó egyéb bevételek.

Az Egyesület tagjai évente 1.500,-Ft tagdíjat fizetnek, melyet kötelesek egyösszegben legkésőbb minden év december 31. napjáig készpénzben az Egyesület részére, az Egyesület házipénztárába vagy bankszámlájára megfizetni. A tagdíj mértékét a Taggyűlés minden év május 31. napjáig határozza meg.

Az Egyesület költségei, ráfordításai:

1. alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
2. az Egyesület szervezetének működési költségei, valamint
3. a fenti pontok alá nem tartozó egyéb költségek.

Az Egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el, indokol készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.

Az Egyesület gazdálkodási feladatainak ellátására főállású munkatársat alkalmazhat. Az alkalmazásról az Elnökség dönt.

VII. Adománygyűjtés szabályai

 Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, személyhez fűződő jogok és emberi méltóság sérelmével.

Az Egyesület nevében vagy javára történő adomány gyűjtés csak az Egyesület elnöke által aláírt meghatalmazás alapján végezhető.

VIII. Záró rendelkezések

 Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésről és támogatásról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectr.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

2. Jelen alapszabályt az Egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni.

Az Egyesület Taggyűlése a 2014. március 8. napján kelt alapszabályát hatályon kívül helyezte, és a jelen Alapszabályt az Egyesület 2015. szeptember 12. napján tartott Taggyűlése egyhangú szavazással elfogadta.

Kalaznó, 2015. szeptember 12.

László Jánosné
elnök