Nevezetességek

Kalaznói Evangélikus Templom külső
Kalaznói Evangélikus Templom külső

Evangélikus templom

Kalaznó
Fő utca 36.
Műemlék

Kulcs munkanapokon az Önkormányzatnál kérhető.

Az 1330-as pápai tizedjegyzékből kiderül, hogy Kalaznó ekkor már templomos hely volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett településen azonban a középkori római katolikus templom is romossá vált, és a német telepesek érkezése idején, 1722-ben már csak alapfalai álltak.

Korabeli egyházi iratokból kiderül, hogy a tisztán evangélikus vallású németekkel újjátelepült Kalaznón rögtön megalakult az evangélikus gyülekezet, és a híveknek imaháza, sőt feltehetően haranglába is volt, hiszen az első harangot 1725-ben vásárolták.
Az újonnan alakult gyülekezet kezdetben Varsád fiókegyháza volt, és csak 1784. május 25-én vált anyagyülekezetté.

Az önálló gyülekezetté alakult kalaznói lutheránusok 1787-90 közt építették a ma is álló, késő-barokk stílusú templomot. A templom a korábbi imaház helyére, a település közepén emelkedő dombra épült, bejáratához íves idomtéglákból álló lépcsősor vezet föl.

Kalaznói Evangélikus Templom belső
Kalaznói Evangélikus Templom belső

A síkmennyezetű belső legértékesebb berendezési tárgya az U alakú oldalkarzat festett mellvédje. Az oltárhoz legközelebbi táblákon kétoldalt az evangélisták, majd az apostolok, az orgona felé eső oldalkarzatrészeken Jézus élete látható.
A második világháborút követő kitelepítések következtében az evangélikus gyülekezet létszáma drasztikusan megcsappant. 1965-ben hívek hiányában megszűnt az önálló kalaznói evangélikus gyülekezet.

A kalaznói anyakönyveket a Gyönk és Környéke Evangélikus Egyházközségnél őrzik.

I. és II. világháborús emlékmű
I. és II. világháborús emlékmű

I. és II. világháborús emlékmű

Az evangélikus templom kertjében 1934-ben avattak fel az I. világháborús emlékművet, Schmidmann László szobrászművész alkotását. Az eredeti német lakosság a kitelepítést, illetve az elvándorlást követően is alkalmanként visszajárt az őseik által emelt templomba. A visszajövetelre elsősorban a konfirmációi ünnepség és esküvők idején került sor. Sokan visszatértek a templomkertben álló világháborús emlékmű 1989. évi felújítására és újra avatására is.

A Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítás német szobájában látható egy eredeti tablókép, az első világháborúban harcolt kalaznói katonákról, kereszttel megjelölve az elhunytakat.

Kalaznó - I. világháborús emlékmű és a megbékélés kapuja
Kalaznó - I. világháborús emlékmű és a megbékélés kapuja

A megbékélés kapuja

Az evangélikus templomkertbe belépve, a templomhoz felvezető lépcsősor előtt áthaladunk egy díszkapu alatt. A kaput Törő György fafaragó népi iparművész készítette, azt 1995-ben állították fel.

Kalaznói Evangélikus temető
Kalaznói Evangélikus temető

A temető

A II. katonai felmérés Kalaznót ábrázoló térképlapja 1858-ban készült. A térkép szerint a temető fekvése megegyezik a temető mai elhelyezkedésével, a Fő utca megindulása előtt, a főútvonal mentén terül el, bejárata a Kossuth utca elején leágazó kis útról nyílik. A temetődomb alsó részén van a ma használatos temetőrész, a dombtetőn pedig a régi német temető, melyet Nagy Lóránd leírásából ismerhetünk meg:

„A kalaznói német temető a 2005. évben.
A temető teljes területe hat nagyobb egységre osztható, és ott közel 160 db síremlék lelhető fel. A síremlékek között központi helyen 36 db változó állagú, kripta jellegű, márvány anyagú, különféle díszítésű fémkerítéssel határolt síremlék van, melyek a rajtuk szereplő feliratuk szerint a XX. század első feléből valók. A jobb állagú sírok között fekszik további 12db tönkrement, kerítés nélküli, sérült sírhely. E központi elhelyezkedésű síremlékeket három oldalról kősíremlék veszik körül, faragott kereszt, oszlop vagy kőlap alakúak, továbbá kb. 10 db jeltelen, korhadó, rossz állagú fakereszt, és fakeresztcsonk is. A területileg és időben is jól elhatárolódó egységek közötti területeken feltehetőleg fakeresztekkel megjelölt sírhelyek lehettek, amelyek azonban mára nyom nélkül eltűntek. A még fellelhető legrégebbi fa sírjel az 1930-as évekből való. A kő keresztek, ill. kőlap síremlékek jelentős részénél már nem azonosíthatók a sírban fekvő személyek adatai. A legrégebbi síremlék 1763-ból származik. Az aktív temetkezés a XX. század második felében, a németek kitelepítésével lényegében befejeződött, ezt követően csak 6-8 temetés történt. A legutolsó temetkezési időpont a régi temetőben 2003-ból való.
Nagy Loránd kalaznói lakos”


A temetőterület egy részét Nagy Loránd és A Fejlődő Kalaznóért Egyesület bekeríttette 2010-ben.

Emlékoszlop

A dombon lévő temetőhöz felvezető út jobb oldalán lévő ligetben áll a szépen elhelyezett Emlékoszlop, melynek avatása az I. Kalaznói Elszármazottak Találkozója alkalmából, 2005. augusztus 20-án történt.
Az oszlop a kalaznói német családok kitelepítésének, a bukovinai székelyek, és a felvidéki magyarok betelepítésének állít emléket, „A megbékélés és a szeretet jegyében”.

Az oszlop egyik felirata pedig a bukovinai székelyek hűséges papja Elekes Dénes (1901-2003) emlékére készült.
Nagyobb falusi eseményeken az emlékoszlopot megkoszorúzzák.
Állíttatta Kalaznó Község Önkormányzata.

Kalaznói Katolikus Imaház
Katolikus Imaház

Katolikus Imaház

Kalaznó
Fő utca 52.
Műemlék

A Fő utca 52. számú ház eredetileg a falu egyik bírája, Ochsz János háza volt.
Az 1945-os telepítéskor az épületet Elekes Dénes bukovinai plébános és családja kapta meg. A lakóház egy részét a plébános fölajánlotta az egyháznak, így annak fele része a katolikus egyház tulajdonába került. Elekes Dénes 2003-ban elhunyt. Az épületet többszörös tulajdonosváltás után teljes egészében a katolikus egyház szerezte meg. 1947 óta a miséket az épület egyik imateremmé alakított szobájában tartják, ez a katolikus imaház.

Az ingatlan a Fő utca egyik meghatározó utcafrontos háza. Magas lábazata, utcafronton lévő nagy ablakai, vízszintes szemöldökpárkánya, homlokzati lizénái, nagy belmagassága, üvegezett verandája, esztergált faoszlopos tornáca a módos gazdák városias, polgárosult építkezési módjának példájaként az épületet Kalaznó építészeti örökségének kiemelten fontos részévé avatják.
Csak az imatermet használják, az épület többi helyisége használaton kívüli. 2020-ban az egyház a főépületet újra cserepeztette.

2013-ban az Imaterem előtt álló öreg harangláb helyett Zakk Mihály új haranglábat készített.

Becker-Forrás
Becker-forrás
Becker Ösvény
Becker Ösvény

Becker-forrás, patakparti Ösvény

A Fő utca középső szakaszán két gyalogos átjáró van a Petőfi utca felé. Régebben a Fősö átjárót Tűzoltószertári utacskának, az Asó átjárót Tejcsarnoki utacskának nevezték. E két átjáró között mindig volt a Donát patak jobb partján egy „ösvény”, amin ma is végigsétálhatunk, gyönyörködve Kalaznó egyik legszebb részében.
A Fősö átjárónál van a Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítás, az Asó-átjárónál van a Becker-forrás, ami nevét annak idején a közelben lakó Becker családról kapta. „Onnan hozzák a kisbabákat” mondogatták régen a kalaznói német gyerekeknek. A székelyek Kiskútnak is nevezték a forrást. A forrás víztároló kútgyűrűjének téglaburkolatán üldögélve hallgathatjuk a víz csobogását, a kifolyó alatti tégla árok pedig visszaidézi azokat az időket, amikor még minden árok téglából falazott volt Kalaznón.

Kalaznó épített környezete
Kalaznó épített környezete
Kalaznó természeti környezete
Kalaznó természeti környezete

Információs táblák

Kalaznó építészeti és természeti örökségéről két információs tábla ad eligazítást, melyek a Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítás bejáratánál vannak.
2017-ben megtörtént a legjellegzetesebb kalaznói lakóépületek helyi védelem alá helyezése. Ezekről az információs táblákat még nem helyezték ki az adott épületekre.

 

 

Saját anyagok, szemelvények a Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítás Történeti kiállításának anyagából, https://www.kozterkep.hu/10776#vetito=54050

Összeállította: Bodor Katalin, 2021.

Scroll to Top