Menü Bezárás

Kalaznó története

A település első említése 1313-ból származik, Kalizno formában.
A helység nevének írásmódja a középkorban erősen váltakozott: a forrásokban a Kolozno (1331), Kalazna (1344, 1353), Kalaznya (1345), Kalaznio (1561), Kalaznyo (1564), Kalaszno, Kalaszna, Kaloszna (1735–1740) nevek szerepelnek. A török adóösszeírásokban e névváltozatok mellett a Felső-Kaláznyó, Alsó-Kaláznyó helynév is föltűnik. Feltehetően a FelsőKalaznónak nevezett falurészben laktak a nemesek, míg a jobbágyok Alsó-Kalaznón éltek.
A község neve a XVIII. századi katonai térképen Kalásznó formában jelenik meg. A későbbi térképeken már a ma is élő Kalaznó név olvasható, amely a XIX. században vált hivatalossá.

Kalaznó a 65. sz. főútvonaltól 5,3 km-re keletre zsákfaluként alakult ki. Közvetlen szomszédja Hőgyész nagyközség, melyhez közellátás szempontjából számtalan szállal kötődik. A megyeszékhely Szekszárdtól 35 km-re, Tamásitól 26 km-re, Bonyhádtól 35 km-re helyezkedik el.

Tolna megye tájaiból a Kapos és a Sió völgy által közrefogott Hegyháthoz tartozik, mely völgyekkel felszabdalt, magasra (200-300 m) kiemelt hátakból áll.

 

A Donát patak a Kapos és a Sió közötti térség legjelentősebb, halastavakkal tarkított vízfolyása. Az e patak völgyében kialakult és fejlődött községet a korábban még használt földutak kötötték össze az északra (Diósberény és Szakadát), keletre (Varsád), ill. délre (Felsőnána és Murga) felé fekvő szomszéd településekkel.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás